Helsinkim- 2.nap

Helsinki egész napra az enyém volt, de még hogy...

csodás napom egy testes kialvással kezdődött. Kirándulásról volt szó, ám egyedül. S hogy miért volt ez így csudi jó? Akkor keltem fel, amikor akartam, azt csináltam a magam tempójában, amit akartam, nem kellett senkihez igazodnom, és senki skilljét megszoknom a túléléshez.

Első délelőttömön első estém folytatódott: aktív szemlélője voltam a hostelben megszálló különböző világok találkozásának.

A hely, mint már korábban írtam elképesztő volt, de persze a "Limeted hot water" valóban limeted volt, és a szauna sem üzemelt , de kit érdekel??

When we love we understand the unperfection! 

A lakók hamar megkedveltek.

Különösen egy tibeti arccal töltöttem sok időt.

Igen!

Tibet!

Szerintetek mennyire érdekelt ezek után Helsinki?

Jacky from Tibet

A Hostelben folytatott mély beszélgetések után délután buszra pattantam, és a központig meg sem álltam. Úgy éreztem, hogy már legalább egy hete itt vagyok, teljesen ismertem a várost.

A rajztanárom, Matti javaslatára először a Helsingin Art Museum-ot látogattam meg, ahol további utastársakra leltem két idős hölgy személyében, akikkel egy különleges technikával rajzoltuk le egymást.

Helsinki többször is emlékeztetett Kemi Hókastély jeges falaira.
A folyamatos felismerések, ráeszmélések miatt sosem tűnt el a mosoly az arcomról.

Egész nap borongós idő volt, olykor eső is esett, but who cares??
Egyedül képes voltam beragyogni Helsinkit, és élvezni a város minden egyes csodáját.
például ezt itt:

A modern, és régi épületek mellett széles utcák vonultak a tengerig.

A városnézéssel egybekötött kikötőkeresésem célja a szomszédos Suomenlinna sziget felkutatása volt, amely az UNESCO világörökség tagja.
Kis hajó vitt át a túlpartra.

Kilátás a hajóról

Suomenlinna

Kis bohóckodás az önkioldóval

Karácsonyfa, nézd!

Kezdődik!

A sziget varázslatos volt. Minden egyes léptemnél éreztem, ahogy az előttünk ott menetelő katonák nyomait súrolom.

Nézd, mit találtam!

Amit már Ő is megtalált!!

Az idő továbbra is borús volt, és esni csak akkor kezdett, amikor végre megtaláltam a King's gate-et. Megjegyzem mindenhol ez a kapu volt hirdetve, és minden nyíl mindenhova ezt mutatta, így nem is csoda, hogy a szigeten töltött első fél órámban már három King's gate volt a tarsolyomban.

1. King's gate

2. King's gate

3. King's gate

A valódi King's gate

Szigetelésem után tovább kószáltam a városban, és továbbra is csak állt a lélegzetem a nagyobbnál nagyobb épületektől, és egy magyar lángos feliratú járgánytól. Hogy micsoda??

Bizony!

Magyar lángos feliratú járgány

Az újabb útitársam a lángosos magyar úr volt, aki ellátott pár must to see tanáccsal. Ennek köszönhetően fél óra és a finn Sió barackom elteltével már egy sziklatemplom üvegajtaján kopogtattam.

Sziklatemplom

Közgazdaságtudományi Kar Helsinkiben

Aztán Sibelus zeneművét hallgattam, méghozzá a szél hangszerelése által.

Sibelius Monument

A nap zárásaként pedig találtam egy másik partot.

nagyon szerettem!!!
Ezek után random villamosokra felszállva még kalandosabban gyalogoltam le a 5 helyetti 8 kilométeremet a hostelig.
Éjszaka volt már, de a lakók nagyon vártak színes ceruzákkal és festékekkel, amelyek hiányát említettem a tulajnak előző nap. Most minden ott volt. Sőt még több is: néhány rajzocska, amelyek a lakók kezei által keltek életre. Visszainspiráltam őket?

Magic!

MEGFIGYELÉSEIM:
-Szülinapi ajándék utazásról lévén szó a hétvégi szülibuliból megmaradt finomságok lettek a három napi betevőim.
-Alig vártam, hogy minden úgy történjen, ahogy meg van írva.
-Helsinki kacsái félelmetesek!
-Kacsa, kacsa, Helsinkiben rengeteg kacsa van, a cipőtalpamon pedig rengeteg meglepetés a kacsáktól.
-Ouluban este 11-kor még világos van.
-Helsinkiben 10-kor már nem.
-Korán lefekszem, hogy reggel elbúcsúzhassak Jackytől.